Az előző cikkben említettem, hogy egy fordulat okán döntöttem a külföldi munka mellett. Ehhez első lépésben mindenképp szükségem volt egy minimum angol nyelvű önéletrajzra és egy motivációs levélre is. Ezért egy estét külön ezzel töltöttem, hogy "angolosítsam" és formázzam a meglévő adataimat.

Miután ezzel végeztem, nekiálltam felkutatni a korábbi területemhez hasonló, és a szakmai tapasztalatommal betölthető külföldi álláslehetőségeket. Mérlegeltem azt is, merre vannak esetleg ismerősök, hol érezném jobban magam, etc.. Próbaképp négy európai fővárosba jelentkeztem, Bécs volt az első, amelyik reagált és egyből pozitívan. (A négyből kettő reagált, kettő nem.) Érdekes volt, hogy mennyire komolyan veszik az e-mail kommunikációt -később más témában is ezt tapasztaltam, nem csak a munkáltatónál-, a hazai álláshirdetőkkel szemben, akik egy "bikkmakkot" nem írnak válaszul, nemhogy 250 kilométerről behívjanak egy állásinterjúra több körös e-mail váltás után.

Én egyelőre még nem beszélek németül, de a terület sajátossága, hogy ez elsőre nem akkora hátrány, tehát nem volt szigorú alapkövetelmény velem szemben sem. Azonban internetes böngészéseim során olvastam több olyan irányadást és útmutatást, miszerint nem árt legalább minimális némettel felvértezve jelentkezni egy ausztriai munkára. Ezért én is ezt ajánlom minden olvasónak!

Miután e-mailben konkretizáltuk a dátumot, gőzerővel nekiálltam készülni Ausztriából. Munkaviszony, szabályok, tartózkodás, adózás, nyelv, szállás, bankszámla. Ömlesztve kezdtem mindenhol keresni és mindenről olvasni. Érdemes amúgy kulcsszavak alapján a Google-ben keresni és rászánni napokat a böngészésre, mert rendkívül hasznosnak bizonyult és bizonyul. Aki keres az talál alapon, amint tartja a mondás ugye. Nekem bankszámlát, és szállást is így sikerült intézni, de ezekről később is írok majd.

Az interjú rendkívül lazán ment, persze könnyű dolgom volt, mert a manager kisasszony egy olyan országból jött, melynek nyelvét beszélem, így egy kérdés után váltottam is az anyanyelvére. Ezután már éreztem, hogy nyeregben vagyok és már csak a konkrétumokról beszéltünk.

Körvonalaiban: szabadság, dupla pénz ünnepekkor, 13. és 14. havi bér. Mennyivel más itt a szomszédban, mint otthon?!

Beszéltünk még arról, ami a pénzügyek mellett a legfontosabb: mik a feltételei, hogy dolgozni tudjak (bankszámla, lakcím, adószám, egyebek), de későbbi cikkeimben ezt a területet is érinteni fogom.

Visszatértem Budapestre, majd újabb e-mail váltások után tisztázódott a szerződés aláírásának és a hivatalos kezdésnek az időpontja. Időközben a HR asszisztens külön e-mailben is megkeresett, leírva mire lesz szüksége a szerződéshez, miket kell majd magammal vinni. Ez is arra utalt, hogy igenis foglalkoznak velem, hatalmas pozitívum ez a hazai gyakorlathoz képest, pedig nem vezérigazgatónak mentem...